Hulják Pál A háború után, 1946-ban a múzeum vezetését Hulják Pál, nyugalmazott tanító vette át, aki diákjai hathatós segítségével rendszerezte a múzeum megrongált anyagát és felújította az állandó tárlatot a nagyközönség számára. 1954-ben a múzeum a volt ferences kolostorba, négy évvel később a lévai várban található ún. kapitány házába költözik Ma is itt a székhelye. Ebben az idöben honismereti múzeumként működik és felveszi a Tekovské (Barsi) múzeum nevet. 1961-ben nyílik meg első, allándó honismereti jellegű tárlata, melyet 1967-ben felújítanak , majd két évvel később kibővítik a patika múzeummal. Az új, modern természetrajzi részleget 1979-ben nyitják meg. 1982-ben az állandó tárlatot megszüntetik az épület tatarozása miatt. Tizenhat évi munka után elkészül az irodarész és a raktárhelységek.
Koncert terem 2001-ben nyílik meg az állandó tárlat első része preview – amely a gyógyszerészet és a lévai vár tőrténetét mutatja be, valamint a Nécsey József nevét viselő galéria. A következő évben átadásra kerül a kamarakiállításoknak otthont adó új kiállító-terem. 2003-ban megnyílik az állandó tárlat második része, amely a régió régészeti anyagát mutatja be. 2004-ben pedig a koncert-terem. Harmadik rész kialakítása és megnyitása 2006 december 12-én volt, amely a céheknek, kézműiparnak és művészetnek lett szentelve.
Amfiteáter 2005 szeptemberében indultak meg a munkálatok a délnyugati bástya területén, amelyeket 2006 májusában fejeztek be. Átadásra került az amfiteátrum, amelyet a múzeum kultúrális programok rendezésére használ majd ki.
Gyüjtemények 1987 óta rendszeresen készülnek különféle témakörű kiállítások, amelyek a múzeum gyűjteményének egy részét mutatják be, de teret kapnak külföldi és más szlovákiai múzeumok valamint kultúrális intézmények is. Ezek a kiállítások általában az ún. Dobó kastélyban tekinthetők meg, amelyet 1571 építtetett a várudvarban Dobó István, Bars vármegye ispánja. Ebben az épületben kapott helyet a múzeum terjedelmes gyűjteménye is.
A honismereti múzeum a néprajzi és természettudományi kutatómunkára specializálódik. Fő kutatási területe a dunamenti dombvidék keleti része, a Selmeci hegyek, a Pohronský Inovec délnyugati hegyoldala, a korponai síkság nyugati területe. A néprajzi gyűjtőmunka főleg a volt Bars és Hont megye területére összpontosul. A több mint 100 000 darabot számláló múzeumi gyűjtemény természetrajzi, történelmi, régészeti, numizmatikai, művészettörténeti és népművészeti tárgyakat tartalmaz.
Gyüjtemények A természetrajzi gyűjtemény jelentős részét képezik a hebáriumok, a preparált vízi és énekes madarak, ragadozók, erdei állatok valamint a rovar és lepkegyűjtemény. A történelmi raktárakban helyet kaptak a céhemlékek, katonai és harci felszerelés, fegyverek a legrégebbi koroktól egészen a második világháborúig, dokumentumok a feudalizmus időszakából, porcelán és üvegtágyak valamint a bútorgyűjtemény. A népi kultúra legértékesebb emlékei a viseletek, textíliák, szalmából, kukoricacsuhéból és vesszőből készült használati tárgyak, ékszerek, fazekaskészítmények, bútorok, képeslapok, hímestojások a néprajzi kollekciót képezik. A művészettörténeti gyűjteményben a hazai és regionális alkotókon kívül, éktékes külföldi alkotások is találhatók. A numizmatikai gyűjtemény több ezer érmét tartalmaz a római kortól egészen az Osztrák-Magyar-Monarchia koráig. A régészeti tárgyak közül a legértékesebbek a bronz,- a római, - és a népvándorláskorból származnak.
A Tekovské múzeum kihelyezett tárlatait képezik: a borfői barlanglakások Borfö és a bagonyai vízimalom Bagonya.
Kiadói tevékenység:
Zpravodaj Tekovského múzea v Leviciach, Vlastivedný zpravodaj Levického okresu, Vlastivedný spravodaj Tekovského múzea v Leviciach (1962 – 1988, č. 1 – 12).Metodický spravodaj (1972 – 1989), 4. čísla ročne.
Zborník Tekovského múzea v Leviciach Acta Musei Tekovensis Levice (1992 – 2018, č. 1 – 11).
Madlen, J. 1975. Motýle v štúdiách Štefana Nécseyho. 171 pp. + príloha.
Behula, P. 1979. Priniesli nám slobodu. 32 pp.
Sándor, K. 1980. Z dejín levických cechov. 63 pp.
Jurkovič, B. & Maglen, C. (eds.) 1981. Príroda okresu Levice. 88 pp. + 64 príloh.
Jubilejný zborník Tekovského múzea v Leviciach. Vydaný z príležitosti 60. výročia založenia múzea v Leviciach. 1987, 280 pp.
Sándor, K. & Behula, P. (eds.) 1991. Levice – Z dejín mesta a múzea. 14 pp.
Petráš, V. 1995. Nemecká Huta (Inovecká Huta). Sklári a ich sklárske okolie v 17. až 19. storočí. 48 pp. ISBN 80-88831-00-8
Hobová, K. & Dano, J. (eds.) 1999. Múzeum a etnograf. Zborník zo seminára v Tekovskom múzeu v Leviciach 20. – 21. 10. 1998. 111 pp. ISBN 80-88831-02-4
Dano, J. & Smetana, V. (eds.) 2002. Múzeum v premenách času 1927 – 2002. 100 pp. ISBN 80-88831-03-02
Dano, J. (ed.) 2007. 80 rokov múzea v Leviciach. Vydané pri príležitosti výstavy „Jubilejná výstava – 80 rokov múzea v Leviciach“, 31 pp.
Ivanická, Z. & Dano, J. (eds.) 2010. Ľudový nábytok v múzeách na Slovensku. Zborník príspevkov z odborného seminára, XIV. ročník Etnológ a múzeum, 5. – 6. októbra 2010 Levice, 136 pp. ISBN 978-80-88831-10-5
Mihálová, N. & Dano, J. (eds.) 2011. História výroby fajok a archeologické nálezy fajok na Slovensku I. Zborník príspevkov z I. medzinárodnej konferencie, 29. – 30. september 2011 Levice, 124 pp. ISBN 978-80-88831-11-2
Švoliková, M. 2012. Z histórie židovskej komunity v Leviciach. 72 pp. ISBN 978-80-88831-12-9
Mihálová, N., Pleva, P., Smetanová, E. & Smetana, V. (eds.) 2013. Levický hrad. 24 pp. ISBN 978-80-88831-14-3, II. vydanie 2018, ISBN 978-80-88831-21-1
Čambal, Š. 2015. Obojživelníky a plazy mesta Levice. 14 pp. ISBN 978-80-88831-18-1
Dano, J. (ed.) 2016. História výroby fajok a archeologické nálezy fajok na Slovensku II. Zborník príspevkov z II. medzinárodnej konferencie, 19. september 2013 Levice a z III. medzinárodnej konferencie, 10. – 11. september 2015 Levice, 192 pp. ISBN 978-80-88831-19-8
David, S. 2017. Vážky (Odonta) Tekova a Hontu. 72 pp. ISBN 978-80-88831-20-4
Uhnák, A. 2019. Vodný mlyn v Bohuniciach Skalné obydlia v Brhlovciach. 24 pp. ISBN 978-80-88831-23-5